Vállaljuk egyéni vállalkozók alapítását, könyvelését, bérszámfejtését.

 

Egyéni vállalkozás alapításánál fontos szempontokat kell vizsgálnunk.  Az egyik ilyen szempont az adózási forma választása, hiszen ez dönti el hogy a későbbiekben mennyire lesz a működésünk gyümölcsöző

 

Adózási formák:

 

– Kata adózási forma választása esetén (évi 12 M Ft-ig adómentes, felett 40 % adó fizetési kötelezettség terheli az adózót. Az év közben induló vállalkozás esetében időarányosítás szabályait kell alkalmazni )

 

– Szja adózási formát választó egyéni vállalkozó jövedelmét kétféle módszer közül választva határozhatja meg (vállalkozói jövedelem szerinti adózás, vagy pedig az átalányadózás. )

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás választása esetében a bevétel és költség különbözete után adózunk, míg az átalányadózás esetében  bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.

A vállalkozói adóalap után  9 % az adó mértéke, ezen felül még osztalék adózással is számolni kell!!!

 

 

Adóalanyiság választása

– Áfakörös (áfa levonási joggal élhetünk)

– Adómentesség választása ( évi 12 M Ft, a költség számláink után    nem vonhatjuk le az áfát)

 

Tevékenységi körünk meghatározása. Székhely, telephelyeink megválasztása

A MÁR MŰKÖDŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK esetében

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás a bevétel és költség különbözeteként meghatározott adóalap után adózunk,  azzal a kiegészítéssel, hogy itt a vizsgálni kell, a kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelem-minimumot.

Jövedelem-minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító vállalkozói bevétel 2 százalékát kell tekinteni.

Ha a bevétel és költség különbözeteként realizált adóalapunk kisebb, mint a jövedelem minimum, akkor a jövedelem minimum után kell adózni, amennyiben adózó nem él nyilatkozattételi jogával.

Nem kell alkalmazni a jövedelem-minimumra vonatkozó rendelkezéseket az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének (újrakezdésének) évére és az azt követő adóévre, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele); ha a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységi körét érintően elemi kár következett be az adóévben vagy a megelőző adóévben.

Könyvelés szolgáltatásaink

Egyszeres és kettős könyvvitel

Vevő- szállító analitikák vezetése

Tárgyi eszköz nyilvántartása
Bérszámfejtés:

    – havi bérszámfejtés, bérösszesítők, bevallások,
      bér és járuléklisták elkészítése
    – szabadságok, egyéb távollétek nyilvántartása

    – különféle munkáltatói igazolások kiadása
Bevallások készítése

Beszámolók készítése

Igény szerint munkaszámos könyvelés
Egyéni vállalkozás indítása

Kötelező szabályzatok készítése

KSH adatszolgáltatás

Adóhatóság előtti képviselet

ÁTALÁNYADÓZÁS: KINEK JELENT MEGOLDÁST?

Az egyéni vállalkozók számára alternatívát jelenthet az átalányadózásra való áttérés, abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói éves bevétele nem haladta meg a minimálbér tízszeresét 2021-ben, és várhatóan 2022-ben sem fogja, illetve a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetében a minimálbér 50-szeresét.

A törvény alapján az egyéni vállalkozóknak lehetőségük van arra, hogy e tevékenységükhöz kapcsolódó adókötelezettségük megállapítására kétféle adózási mód közül válasszanak:

  • vagy a bevételek és a költségek különbözete alapján megállapított vállalkozói jövedelem szerinti adózást,
  • vagy pedig az átalányadózást.

Mindkét esetben a vállalkozói tevékenységből származó jövedelem tekintendő adóalapnak. Az említett két adómegállapítási mód abban különbözik egymástól, hogy míg az első esetben a ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségek számolhatók el a bevétellel szemben, addig átalányadózás esetén legfeljebb az Szja tv-ben meghatározott mértékű költségátalány érvényesíthető, tételes költségelszámolásra tehát ez esetben nincs lehetőség.

2022. január 1-jétől kedvezőbbek az átalányadózás szabályai, a költséghányadok a jövedelem megállapításához szükséges költséghányadok csökkennek és a meghatározott költséghányadok alkalmazásával megállapított jövedelem egy része adómentes. Az egyéni vállalkozó több jogcímen köteles adót fizetni a vállalkozói tevékenységére tekintettel. A vállalkozó a vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, a személyes munkavégzése címén elszámolt vállalkozói kivét után összevont adóalapra megállapított adót, és a vállalkozói osztalékalapja után az osztalékjövedelemre vonatkozó szabályok szerint megállapított adót fizet.

Mit kell tudni az átalányadózásról, hogyan lehet áttérni?

Az egyéni vállalkozó abban az esetben jogosult átalányadózás választására, ha a vállalkozói bevétele az adóévet közvetlenül megelőző adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét és azt az adóévben sem fogja meghaladni (24 millió forint 2022-ben).

Az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén ezen összeghatár az éves minimálbér ötvenszerese. Az átalányadózásra vonatkozó választás a teljes egyéni vállalkozói tevékenységre és az adott adóév egészére tehető. Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Amennyiben egy magánszemély egyidejűleg egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult átalányadózás választására, – választása szerint – külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja az átalányadózást az adott tevékenységek tekintetében.

Ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóévben kezdi meg, az átalányadózást már a tevékenység megkezdésekor választhatja, a bevételi értékhatárokat azonban ebben az esetben arányosan kell megállapítani. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózás választását akkor jelentheti be, amikor bejelentkezik a NAV-hoz. Ha a kisadózó egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy átalányadózást választ, akkor be kell jelentenie a NAV-hoz, hogy áttér az átalányadózásra.

Hogyan kell megállapítani a jövedelmet átalányadózás esetén?

Átalányadózás esetén a vállalkozói bevételek meghatározása a vállalkozói jövedelem szerinti adózáshoz hasonlóan történik, annyi eltéréssel, hogy átalányadózás esetén a törvény alapján nem csökkenthető kedvezményekkel a bevétel. Fontos kiemelni, hogy átalányadózás esetén nem bevétel a tevékenységhez kapcsolódó költségei fedezetére vagy a fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének számítása a bevételből a törvényben meghatározott százalékmértékek szerinti költséghányadok figyelembevételével történik. Az Szja tv. attól függően, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) eltérő költséghányadokat határoz meg az alábbiak szerint:

  • Általános rendelkezés: 40%,
  • A törvényben megnevezett ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység: 80%,
  • Az adóév egészében kizárólag kiskereskedelemi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó: 90%,
  • A mezőgazdasági őstermelő: 90%

Abban az esetben, ha az adóév folyamán megváltozik az egyéni vállalkozó tevékenysége (és így a korábban alkalmazott költséghányad már nem alkalmazható), a változás időpontjában az év első napjára visszamenőleg át kell térnie az egyéni vállalkozónak a változást követően alkalmazandó költséghányadra. Fontos, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. Azaz, nem kell adót fizetnie az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak akkor, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg a 1 200 000 forintot. Emellett az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget sem megállapítania addig, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg ezt az összeget. Ha az adóelőleg-alap meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig. Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni, csakúgy, mint az adóévben felmerült összes költséget és az időszakra jutó értékcsökkenési leírást.

Külön szabályok vonatkoznak a fizetővendéglátó tevékenységre

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély, amennyiben a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat. A tételes átalányadó évi összege szobánként 38.400 forint, amelyet egyenlő részletekben kell megfizetni a negyedévet követő hó 12 napjáig, míg a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül kell megfizetni a tételes átalányadó éves összegét.

A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha a tevékenységet a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadózás alkalmazását nem zárja ki az, ha a szálláshelyszolgáltatást nem a magánszemély fizeti, hanem azt kifizető, munkáltató finanszírozza (a számla nem a magánszemély nevére szól). Amennyiben ugyanannak a személynek történő szálláshelyszolgáltatás napjainak a száma az adóévben a 90 napot meghaladja, akkor a tételes átalányadó nem alkalmazható. Fontos, hogy a tételes átalányadót akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év egészében nem folytatja, csupán néhány hónapban fogad vendégeket.

Mennyi adót kell fizetni?

Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amely után 15 százalékos adó fizetendő. Átalányadózás választása esetén negyedéves előlegfizetési kötelezettség terheli az egyéni vállalkozót, melyet az év elejétől megállapított bevétele és az átalányban megállapított jövedelme figyelembevételével kell meghatároznia. Szeretnénk újra hangsúlyozni, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. Tehát ezen összeget meg nem haladó jövedelem után adófizetési kötelezettség és ennek megfelelően adóelőleg-megállapítási kötelezettség sem merül fel.

Forrás: CSMKIK Adótanácsadó 2022